XII. Piusz pápa ezen a napon rendelte el Jézus ács nevelőatyjára emlékezve.

Pályáját 1950-ben a Pennsylvaniai Egyetem előadójaként kezdte, majd 1952-től a "Time", 1956-tól a "Look" magazin reklámírója volt. "McCall's" magazin reklámfőnökeként dolgozott 1958-tól 1961-ig. Irodalom tanár volt a Yale, a Pennsylvaniai és a New York-i Városi egyetemen. Magyar nyelven is megjelent műveiből: "A 22-es csapdája", "Megbombáztuk New Havent", "Valami történt", "Gold a mennybe megy", "Isten tudja", "Képzeljétek el".

Az 1890-es évektől a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől a munkavállalók szolidaritási napja. 1817-ben született meg a "8 óra munka, 8 óra rekreáció, 8 óra pihenés" szlogen és ezzel együtt a munkások követelései, az emberi bánásmódért és a méltányos munkabérért. Világszerte sztrájkokat és tüntetéseket tartottak. 1847-ben a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain. 1856-ban Ausztráliában voltak sikeres tüntetések, 1882-ben tartották meg az első "Labor Day" felvonulást New Yorkban. Majd 1886 május elsejére sztrájkot és felvonulást hirdettek, melyben 350 ezren vettek részt, ahol a rendőrök a tömegbe lőttek, 9 meghaltak. Erre az esetre emlékezve határozták el 1889-ben Párizsban, a munkásság szervezeteinek gyűlésén, hogy 1890-től május elsejét nemzetközi szinten a munkások emléknapjává teszik, ahol a  szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonulnak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezése érdekében.Magyarországon is először 1890-ben tartottak május 1-jei tömegdemonstrációt. Az Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították.  1933-ban Hitler fizetett szabadnappá tette május 1-jét.A munkásünnep a XX. század folyamán a legnagyobb nemzetközi szocialista ünnep lett, a munkások ünnepéből a 'munka" ünnepévé" változott. A volt szocialista országokban ezen a napon nagyszabású, látványos felvonulásokkal a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat ünnepelték. A világ számos országában tartanak megemlékezést a munka ünnepén, a legtöbb helyen május elsején, Amerikában és Kanadában szeptember első hétfőjén.

1848. március 15-étől kezdve együttműködött a forradalmiakkal, az ő nyomdájában nyomtatták ki cenzori engedély nélkül a 12 pontot és a Nemzeti dalt, megvalósítva ezzel a forradalom egyik legfontosabb vívmányát, a sajtószabadságot. Később az általa berendezett bankjegynyomdában készítették a Kossuth-bankókat. A bankjegynyomda követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra, majd a szabadságharc végén Lugoson működött. A világosi fegyverletételt követően bujdosni kényszerült, és visszatérése után sem vehetett részt vállalkozása irányításában.

A firenzei Accademia degli Elevatia alapítója.

A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik. A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. A májusfát elsősorban a legények állították a lányoknak. Régen a fát főként lopták a legények, s ezért a hatóságok igen sokszor tiltották a szokást. A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén "kitáncolták" a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt. A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül. Májusi felvonulást első ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások.